Az ESG befektetés a cég jövőjébe
A fenntarthatóságon alapuló körforgásos gazdasági modellre történő átállás már nem lehetőség, hanem az egyetlen lehetséges út, ez egyértelműen tükrözik az egyre szigorodó uniós jogszabályok is, gyakorlatilag minden téren, minden ágazatot érintve.
A körforgásos gazdaságra történő átállás azonban kockázatokkal jár, amelyeket a vállalkozások, ajánlattevők csak kellő felkészültséggel tudnak elkerülni.
Az átállási kockázatok elkerülése kapcsán a vállalkozások életében az ESG (Environment / Social /Gouvernance) elvárásoknak kulcsszerepe van.
A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási elvárásokat ötvöző ESG egy olyan keretrendszer, amelyet egy szervezet üzleti gyakorlatának és teljesítményének értékelésére használnak különböző fenntarthatósági és etikai kérdésekben. Emellett módot nyújt az e területekkel kapcsolatos üzleti kockázatok és lehetőségek mérésére is.
Az ENSZ, az OECD, a Világbank és más multilaterális szervezetek a gazdasági fejlődés részeként igyekeztek előmozdítani a megfelelési programokat. Az egyes államok hasonlóképpen beépítették a bűnüldözési együttműködést és a megfelelés fokozását diplomáciai stratégiáik részeként.
Az Egyesült Államokban az 1970-es évek botrányoktól terhes évtized volt.
Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) vizsgálata feltárta, hogy több száz amerikai vállalat – köztük a legismertebbek és legelismertebbek – külföldi tisztviselőket vesztegettek meg üzleti érdekeik előmozdítása érdekében. A nagy multinacionális vállalkozások az iparágak széles skáláján a hibák kijavítása és bejelentése helyett inkább a megelőzést, a belső hibajavítást választották a korrupció elkerülése érdekében. A jogalkotás is reagált, és 1977 decemberében törvénybe iktatták a külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló törvényt (FCPA).
Hasonló tendenciák voltak megfigyelhetőek Európában is.
A nyolcvanas években világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kapott az etika is, különösen a védelmi és az egészségügyi ágazatban, amely szigorú szabályok betartására kötelezte az állami vállalkozásokat. Európában a skandináv országok jártak ebben az élen.
Azonban csak egy évtizeddel később, amikor a vállalatokat – elsősorban az USA-ban – elkezdték felelősségre vonni és büntetőeljárás alá vonni alkalmazottaik és ügynökeik bűncselekményeiért, fordítottak még nagyobb figyelmet a proaktív megfelelési programokra.
Ezt megelőzően a vállalati megfelelés nagyrészt passzív módon, magatartási kódexek és nyilatkozatok formájában valósult meg, valódi eredmények nélkül. Kezdtek azonban rájönni, hogy annak ellenére, hogy egy vállalkozás minden erőfeszítést megtesz a szervezeten belüli jogsértő magatartás megelőzése érdekében, a cég elleni büntetőeljárás pénzügyi és hírnévromlással járhat, valamint negatívan befolyásolhatja a cég alkalmazottainak morálját, ezért valódi compliance rendszerek működtetése szükséges, amelynek része a beszállítók szűrése is.
Miért fontos a megfelelés?
e
AZ ESG KÖRNYEZETVÉDELMI ASPEKTUSA
olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például, hogy tisztában vagyunk-e az éghajlatváltozással összefüggő átállással kapcsolatos kitettségünkkel; megragadjuk-e az alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállással kapcsolatos összes működési fejlesztést; tisztában vagyunk-e a biológiai sokféleséggel, az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal, a vízzel, a hulladéktermelésük csökkenthetőségével, a levegővel, a zajjal, az energiával kapcsolatos kockázatokkal vagy lehetőségekkel, és a természeti tőke keretrendszerének felhasználásával javítjuk-e az éghajlatváltozásra (szénlábnyom, üvegházhatású gázok) veszélyes anyagokra környezetre gyakorolt hatásainkat befolyásoló lehetőségeket.
s
AZ ESG SZOCIÁLIS ÖSSZETEVŐI
arra keresik a választ, hogy figyelembe vettük-e kockázatainkat az emberi jogok szemszögéből; vagy hozzájárulunk-e a közös értékhez, és mérjük-e az emberekre és a bolygóra gyakorolt pozitív hatásainkat; és hogyan javíthatjuk a munka- és munkakörülményeket? Ezek együttesen befolyásolják az emberi jogokkal, a földhasználattal, az áttelepítéssel, a kiszolgáltatott személyekről való gondoskodással, a nemek közötti egyenlőséggel, a munkaügyi gyakorlatokkal, a munkavállalók és/vagy a közösség egészségével és biztonságával, valamint a biztonsággal kapcsolatos terveket, amelyeket egy cég életében figyelembe kell venni, ha meg akarja őrizni a versenyképességét.
g
A VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI PILLÉR
arra kérdez rá, hogy rendelkezünk-e megfelelő felügyeleti és irányítási rendszerekkel a jogi megfelelés, az etika, a megvesztegetés és korrupció elleni küzdelem és az átláthatóság kezelésére; azt vizsgálja, hogy ki vagyunk-e téve az ellátási lánc kockázatainak; és megkérdőjelezi, hogy rendelkezünk-e olyan üzleti etikai politikákkal, amelyek támogatják a sokszínűséget, a méltányosságot és a befogadást. Ez gyakorlatilag a klasszikus compliance – a magyar jogi szóhasználatban az integritás – területét jelenti.
A tőkepiacokon egyes befektetők ESG-kritériumokat használnak a vállalatok értékeléséhez és befektetési terveik meghatározásához, ez az ESG-befektetésnek nevezett gyakorlat, azonban az ESG-re komoly szerep vár a közbeszerzések területén is.
Míg a fenntarthatóság, az etika és a vállalatirányítás általában nem pénzügyi teljesítménymutatóknak minősülnek, az ESG-program szerepe az elszámoltathatóság biztosítása, valamint a vállalat hatásainak – például a szénlábnyomának, valamint az alkalmazottakkal, beszállítókkal és más érdekeltekkel való bánásmódjának – kezelésére szolgáló rendszerek és folyamatok bevezetése. Az ESG-kezdeményezések hozzájárulnak a szélesebb körű üzleti fenntarthatósági erőfeszítésekhez is, amelyek célja, hogy a vállalatokat a felelős vállalatirányításon és üzleti stratégiákon alapuló hosszú távú sikerhez juttassák.
Mivel egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vállalkozásoknak a környezeti és társadalmi eredmények kezelésében játszott szerepére, sok vállalat alkalmazza a fenntartható üzleti gyakorlatokat, de nem elég. Magyarországon ez a szám még mindig meglehetősen alacsony.
A Greenstitute által kidolgozott GECCO fenntarthatósági index lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás versenyelőnyhöz jusson akár a magánszférában, akár a közbeszerzési piacon.
A GECCO fenntarthatósági index alkalmazása megkönnyíti az ESG szempontok beépítését a zöld közbeszerzések értékelési szempontrendszerébe, és megkönnyíti az ajánlatkérők számára a minőségi szempontok értékelését anélkül, hogy belső erőforrásokat kellene fordítaniuk a környezetvédelmi értékelési szempontok kidolgozására.
A fenntarthatóság stratégiai fontosságúvá vált a hazai vállalkozások számára is, mivel a jövőre nézve ezzel tudják pozícionálni magukat. A világ előtt álló környezeti és társadalmi kihívások összetettek és sürgetőek. A tét egyre nagyobb. Ezért az értékvezérelt fenntarthatóság mindannyiunk ügye.